Április 16-án foglalták el ártéri otthonukat a vízibivalyok, akik a WWF Magyarország és Tiszatarján fenntartható területkezelési mintaprojektjének jelképeivé váltak. Alkalmazkodó földhasználat, értékteremtő szaktudást adó közmunka program és egy kistelepülés, amely a saját lábára áll.
A WWF Magyarország 2007 óta dolgozik együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánnal. A fenntartható ártéri tájhasználaton alapuló modell segítségével a település olyan komplex megoldáson dolgozik, amely az intenzív mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és a betelepült özönnövények hatására leromlott értékes természeti területeket a súlyos helyi társadalmi problémákkal összekapcsolva kezeli.
Az együttműködés eredményeképpen Tiszatarján évente 90 tonna CO2 kibocsátását és 55,000 m3 földgáz használatát váltja ki azzal, hogy a közmunka program keretein belül mintegy 400 tonna gyalogakáctól tisztított meg 90 hektárnyi árteret. „A gyalogakácból szerzett tüzelőanyaggal 8 kazánt fűtünk négy helyi közintézményben. Lehetőségünk van sokkal hatékonyabban rendelkezni a költségvetésünk felett, hiszen a téli fűtéshez szükséges biomassza túlnyomó részét mi magunk állítjuk elő. Örülünk az eredményeknek, és bízunk a folytatásban” – közölte Bögre Lajosné, Tiszatarján polgármestere.
„Olyan földhasználat kialakítása a cél, amely jobban alkalmazkodik az éghajlatváltozás miatt is egyre gyakoribb jelenségekhez, amilyenek például az árvizek, belvizek és aszályos időszakok. Mivel a természeti értékek megőrzése, illetve a helyi sajátosságokhoz igazodó földhasználat kialakítása éppolyan fontos cél, mint amilyen az elvándorlás megakadályozása és a helyben boldogulás lehetőségének megteremtése, ezért olyan megoldást kellett kidolgoznunk, amely a természet és a helyi közösségek érdekeit egyaránt figyelembe veszi” – fogalmazott Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Energetikai és Éghajlatváltozási programjának vezetője.
„Az évek óta sikeresen működő modell elterjesztése további eredményeket hozhat. A Toyota Nemzetközi Környezetvédelmi Alapjának segítségével idén tovább fejlesztjük a programot, újabb területeket kapcsolunk be a fenntartható kezelési programba, és a mai naptól öt fiatal vízibivaly biztosítja majd a hullámtéri vizes élőhely egészséget, és egyben az ökoturisztikai vonzerőt” – folytatta a programvezető.
A megtisztított ártéri területek természetes állapotát legeltetéssel tartják karban az őshonos vízibivaly segítségével, ami lelegeli, letapossa az invazív cserjék friss hajtásait, így megakadályozza további elterjedésüket. A terület élővilágát tovább gazdagítják a hódok és a nemrégiben visszaköltözött feketególyák is. A bivalyok költöztetése mellett hódnyomok felismerésével és madár-odúk kihelyezésével vonták be a helyi közösségek legifjabb generációit az hullámtéri rehabilitációs programba.
A Toyota Nemzetközi Alapjának elnyerése mellett, a projekt a múlt héten, településfejlesztés kategóriában nyerte el a IV. Greennovációs Nagydíjat.
