Hivatal címe:

A címer két részből áll: Tisza-Tarján 1655-ből származó pecsétjéből, valamint a Guth-Keled nemzetség címeréből átvett motívumokból.
Az eredeti pecsétnyomón egy csónak látható, melyből két evező nyúlik ki, és bizonyosra vehető, hogy a csónak oldalán háló ér a vízbe, melyet egy stilizált kéz tart.
A Guth-Keled nemzetség címere a legteljesebben és legbiztosabban meghatározható nemzetségi címer. „Tiszatarján” első okleveles említésekor már a nemzetség szerepel THARYAN birtokosaként, így a címerből a vörös-ezüst sárkányfarkasfogas motívum szerepel.

Település földrajzi elhelyezkedése

A Középső- Tisza vidéke- így nevezzük a Tisza árterét a Tokaji kaputól a Körös torkolatig. Ehhez a területhez tartozik a Borsodi-Mezőség, régebbi névhasználattal a Heves-borsodi nyílt ártér, ahol Tiszatarján található. A Tisza partjától 2 km-re helyezkedik el.
Ez a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei település közigazgatásilag a Mezőcsáti kistérséghez tartozó, 40,4 km2 területű község.

Település megközelíthetősége

A Tisza jobb partján fekvő községet a Tiszaújváros – Mezőcsát közötti harmadrangú úthoz csatlakozó bekötőútról lehet elérni.
Szomszédos települések: Tiszakeszi (20km), Mezőcsát (10 km), Hejőkürt (5 km), Tiszaújváros (16 km). Miskolctól mintegy 55 km-re, Budapesttől 170 km-re fekszik községünk. A település az M3-as autópályáról a mezőcsáti vagy a hejőkürti lehajtótól érhető el. Napjainkban az autópálya közelsége jobban bekapcsolta a települést az ország vérkeringésébe.

1. térkép: Magyarország, B.-A.-Z. megye

2. térkép: B.-A.-Z. megye, Tiszatarján

M3-as autópályáról

Természeti jellemzők

A község a megye délkeleti szélén, a Tisza menti síkságra települt. A szabályozás előtt a folyó egészen a falu alatt folyt. A Tisza szabályozása még a múlt században megtörtént. Szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 km-es rövidülést jelentett. A területen az árterekre jellemző növény- és állatvilág alakult ki: dús rétek, erdők, nádas, mocsarak. Különösen gazdag volt a madárvilága. A feltételek elsősorban az állattenyésztésnek, halászatnak kedveztek, de a magasabban fekvő területeket szántóként művelték.

Talajtani, éghajlati adottságai

Az ártéri kistáj talajai részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken alakult ki. A Tiszához csatlakozó ártéri területen dominálnak a vályog, agyagos vályog fizikai féleségű réti öntés és nyers öntéstalajok.
Borsodi ártér mérsékelten meleg kistáj, a nyarak melegek és szárazak, évi csapadékmennyisége 600mm körüli, az uralkodó szélirány az észak-keleti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj.

Növény és állatvilág

Elterjedtebb potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűz-nyár- égerligetek, a kőris- mézgáséger láperdők és a tölgy- kőris- szil ligeterdők. Jellemzőek a mocsárrétek és az iszaptársulások. A területen a nagyvadak nem vagy csak nagyon ritkán jelennek meg, főként kora ősszel a szántások területén. Az állatvilágból a legnagyobb számban a legkisebbek, a rovarok képviseltetik magukat. A terület állatvilága a vízfolyásokhoz kötötten értelmezhető. A területen fellelhető halak, kétéltűek, hüllők a vízfolyások, mocsaras területek lakói.

Feltöltés alatt!