Egy Európa – Több Természet (One Europe – More Nature, OEMN) programja a WWF együttműködésével

Video a következő linken megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=ht1F3o6Fk-c&feature=geosearch

Magyarországon a Tisza mentén az ártéri élőhelyek állapota jelentősen leromlott. A természetes élőhelyek összezsugorodtak, kevesebb az ártéri erdő és legelő, kevesebb a vizes élőhely. Árvíz esetén nemcsak a hullámtér kerül víz alá, hanem a gátakon kívül eső területek nagy része, az egykor a folyóhoz kapcsolódó táj is. Ekkor ugyan vízbőségről beszélhetünk, viszont a hosszabb száraz időszakokban még a gátak között sem ritka a vízhiány.  Az egykor jellemző ártéri legelők nagy részét és a vizes élőhelyek partjait ellepték az idegenből behurcolt/bevándorolt cserjék (ilyen például a gyalogakác), az erdőkben egyre nagyobb arányban vannak jelen a honos fafajokat kiszorító idegen fajok, és láthatóan csökken a biológiai sokféleség.

A WWF célja, hogy a Tiszatarján térségében fellelhető élőhelyek (különféle gyeptípusok, vizes élőhelyek, puhafa ligeterdők) és az ezekhez köthető természeti értékek fennmaradjanak. E mellett a térségben olyan megoldást keresnek, amivel nemcsak a természet, de a gazdasági szereplők és a tiszatarjáni lakosok is jól járnak. A kulcs a megújuló energia.

A WWF OEMN (One Europe More Nature) programjának keretében azokon az egykori legelőkön és vizes élőhelyek környezetében, ahol az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állítunk elő. Ezzel párhuzamosan helyreállítjuk az egykori vizes élőhelyek (folyómedrek, holtágak, laposok) egy részét, valamint a sérülékeny gyepeken hosszútávon legeltetéssel tartjuk fenn  a természetvédelmi szempontú legjobb állapotot.

A legalacsonyabb termőértékű, felhagyott szántókra pedig erdőket és olyan hazai fajokból álló energiaültetvényeket telepítünk, amelyek könnyen felhasználható biomasszát adnak.
Az így kialakítandó termelés természetvédelmi és gazdasági célokat egyaránt szolgál, hiszen a helyi lakosság közvetlen jövedelemhez jut a gyalogakác levágása és az energiaültetvények révén. E mellett hozzájárul az ártér állapotjavuláshoz és egy jobb életminőség növekedéséhez. A projekt fő célja ugyanakkor még ezen is túlmutat: szeretnénk, ha a jól működő mintát máshol mások is kipróbálnák, és az idők során együtt továbbfejlesztenénk.

Folyamatban a tájátalakítás a mintaterületen

Célunk egy változatos élővilágú, vizesélőhelyekben gazdag ártéri terület

A Tiszatarján mellett kialakított mintaterületen a WWF bemutatja, hogyan lehet az újfajta természetvédelmi szemléletet a gyakorlatban is alkalmazni. A korábban elhanyagolt ártéri területeken agresszívan terjeszkedő özönnövény, a gyalogakác (Amorpha fruticosa) betakarítása nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is különösen nagy jelentőségű. A gyalogakác a felmérések szerint ugyanis kiváló biomassza-alapanyagnak bizonyult, így a közeli erőműbe szállítás után energia állítható elő belőle.

A helyi lakosok betakarítják az ártéren található gyalogakácot, és beszállítják az AES közelben található, tiszaújvárosi hőerőműjébe. Így egyszerre szabadulunk meg a hazai őshonos növényeket kiszorító jövevény gyalogakáctól, és jutnak bevételhez a helyiek.

Ezután a megtisztított terület egy részén ellenőrzött körülmények között energiaültetvényt hoznak létre hazánkban honos, kosárfonó és fehér fűzből.  A fűz erőműbe történő szállítása rendszeres és biztos jövedelmet ad a helyiek számára. Az erőmű a biomassza-alapanyagot a WWF tanúsítványának felmutatásakor veszi át, amely bizonyítja, hogy a növény olyan területről származik, melyen természetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás folyik.
A terület másik, előre meghatározott részén nem folyik gazdálkodás, hanem ősi magyar háziállatfajták, bivalyok és szürkemarhák legeléssel tartják karban. 2008. október végén még hódokat is telepített ide a WWF, melyek szintén elősegítik a természetes sokféleség kialakulását, a terület feléledését.

Hódtelepítés

A Magyarországról az 1850-es években kipusztított hódok visszatelepítését 1996- ban kezdte el a WWF. Az eltelt több mint egy évtizedben a visszatelepítések és a természetes szaporulat eredményeképpen a faj hazai állománya elérte az 500 példányt. 2008-ban került sor az utolsó magyarországi hód-visszatelepítésre Tiszatarjánban. Ezzel a program 12 éve alatt összesen közel 250 hódot telepítettek vissza hazánk ártéri erdeibe.
Nem feledkeztek meg a tájékoztató és nevelő munkákról sem, hiszen Tiszatarján község határában a hódokat bemutató tájékoztató táblát helyeztek el.

Élő folyót, gazdag tájat!

A folyók, a mellékágak, a holtágak és a vizes élőhelyek rossz állapotára, a folyó és az emberek közötti kapcsolat megszakadására hívta fel a figyelmet az a kezdeményezés, amelynek keretében 2005-ben 22 ország 31 folyójába ugrottak be az emberek egyazon pillanatban. Akkor  250 000 ember csatlakozott, és ugrott vízbe európaszerte!
2008-ban Magyarországon is megrendezésre került a Nagy Ugrás! Nagykörű és Tiszatarján egész napos programokkal várta az érdeklődőket. Olyan jól sikerült ez a fajta megmozdulás Tiszatarjánban, hogy azóta szinte hagyománnyá vált ez a nyár eleji vízbe ugrás.

Video a következő linken látható: http://www.youtube.com/watch?v=yz6sJo8a3Mk

Fotó: Magyar Gábor/ WWF Magyarország