December elsején, vasárnap gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Egyre több helyen felkerülnek a karácsonyi fények is, sőt, sokan már november végén, december elején karácsonyfát állítanak. Annak érdekében, hogy az adventi ünnepkör ne végződjön tragédiával, előzzük meg az ilyenkor jellemző lakástüzeket. Az év ezen időszakában naponta átlagosan 24 otthonban csapnak fel a lángok, vagyis óránként keletkezik egy lakástűz.

Évente 50-60 eset hozható összefüggésbe az adventi koszorúval. Ha nincs a gyertyák alatt fém alátét, amint leég a gyertya, meggyullad a koszorú is, és ha nem észleljük időben a tüzet, a lángok a bútorokra, majd a szobára is átterjednek. Akár vásárolunk, akár magunk készítjük az adventi koszorút, ügyeljünk rá, hogy a gyertyák alatt legyen gyertyatüske. Ha nincs ilyen, inkább ne gyújtsuk meg gyertyákat. A koszorút olyan helyre tegyük, ahol nincsenek éghető tárgyak és anyagok, az égő gyertyát pedig egy percre se hagyjuk felügyelet nélkül.

A karácsonyfának szánt fenyőket jóval a megvásárlás előtt kivágják, így a fűtött lakásban hamar kiszáradnak. Egy kiszáradt fenyő olyan jól ég, hogy ha egy ponton meggyullad, néhány másodperc és az egész fa, nem sokkal később pedig a környezete is lángokban áll. Késleltetni tudjuk a fenyő kiszáradását azzal, ha díszítésig egy vödör vízben tároljuk, illetve vannak olyan fenyőtalpak is, amelyekben, vízben áll a fenyő. Így magasabb a nedvességtartalma és nehezebben gyullad meg. A karácsonyfát fűtőeszköztől és más hőforrástól legalább másfél méterre tegyük. Ne díszítsük gyertyákkal, csillagszórókkal, hagyományos izzójú fényfüzérekkel, inkább LED égősort tegyünk rájuk, és ezt is kapcsoljuk ki éjszakára.

Ne használjunk silány minőségű, hibás, piacon, vagy aluljáróban vásárolt fényfüzéreket, égősorokat, karácsonyi díszkivilágítást. Amelyik terméken van CE jelölés, az megfelel az uniós biztonsági előírásoknak, és tűzvédelmi szempontból is biztonságosabb. Külső helyen csak kültéri fényfűzért használjunk dekorációként. Ha a díszkivilágítás sérült, megtört a vezetéke, vagy a hosszabbítónk hibás, eldeformálódott, megolvadt, akkor ne használjuk, mert csak idő kérdése, hogy mikor okoz tüzet. Ha hosszabb a fényfüzér vezetéke, vagy a hosszabbító, mint amilyenre szükségünk van, akkor is ki kell fektetni. Ha összetekert állapotban helyezzük feszültség alá, felforrósodik, majd meggyullad. Az égősorok vezetéke ne kerüljön asztal vagy szék lába alá, ne pakoljunk rá tárgyakat, mert megsérül és tüzet okozhat.

A csillagszórók 1000 és 1600 Celsius fok közötti hőmérséklettel égnek, ezért ne tegyünk csillagszórókat a karácsonyfára. Egyszerre mindig csak egy csillagszórót gyújtsunk meg. A legbiztonságosabb, ha kültéren használjuk őket. A leégett, de még forró csillagszóró maradványát nem szabad egyből a kukába dobni, előtte mártsuk vízbe. 

Akik elutaznak az ünnepekre, áramtalanítsák azokat a műszaki cikkeket, amelyeket nem szükséges állandóan feszültség alatt tartani. 

Az ünnepi tüzek megelőzésének is egyik legjobb eszköze a füstérzékelő, amely közvetlenül a tűz keletkezésekor hangosan sípol, így azonnal tudomást szerzünk a tűzről, így van időnk eloltani, vagy kimenekülni és hívni a tűzoltókat. Lehet, hogy egy füstérzékelő nem a legkreatívabb karácsonyi ajándék, de praktikus. Már néhány ezer forintért lehet olyan füstérzékelőt kapni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a WIFI hálózatra csatlakoztatva az okostelefonra is jelzést küld. Egyedül élő idős hozzátartozóinkhoz ilyet érdemes beszerezni.